Baleset esetén fotózás, tanúk, rendőr hívása

Személyi sérüléses baleset esetén kötelező rendőrt hívni és a helyszínen meg kell várni a rendőri intézkedést. A személyi sérüléssel nem járó balesetek esetén pedig akkor szükséges rendőrt hívni, ha senki nem vállalja a felelősséget a helyszínen. Nagyobb anyagi kár esetén is szükséges rendőrt hívni, mert a balesetet okozó sofőr nem csak a helyszínen tagadhatja felelősségét, hanem utólag, a kárrendezési folyamat során is visszavonhatja nyilatkozatát. A helyszínelő rendőrnek nem dolga, hogy a helyszínen eldöntse, hogy ki a felelős, hanem az a feladata, hogy rögzítse a tényeket fotókkal, helyszínrajzokkal, tanúvallomásokkal. Ezeket a körülményeket és információkat hitelesen feljegyzi a rendőrség, mielőtt a roncsokat elmozdítanák.

Ha nem hívunk rendőrt a baleset után, akkor a baleseti bejelentő pontos kitöltése mellett fényképezzük le a járműveket. Ne csak a saját autónkat, hanem a balesetben érintett összes járművet és kissé távolabbi nézőpontból a környezetet is, ahol pontosan látszik a baleset helyszíne is. Mindezek mellett írjuk fel a tanúk adatait is, névvel, címmel, telefonszámmal. A károkozó biztosítója a kár kifizetése után jogosan szankciókat alkalmaznak (bonus-malus), ezért sokan nem ismerik el felelősségüket, vagy utólag azt visszavonják, hogy mindezen szankcióktól mentesüljenek. Ezért fontos, hogy mielőtt elmozdítjuk az autókat a baleseti helyszínről, készüljünk fel arra, hogy a kárrendezés során igazolnunk kell majd, hogy mi is történt valójában.

Igyekezzünk nyugodtak maradni, ijedtségünkben és bizonytalanságunkban mi magunk se ismerjük el azonnal felelősségünket. A biztonság biztosításán túl ne foglalkozzunk a baleset helyszíne körül kialakuló többi autós dudálásával. A helyszín például annyiban biztosan változni fog, hogy a lámpa váltani fog, csak a tanúk és a mögöttünk, a baleset miatt megálló autók helyzete fogja bizonyítani, hogy pirosban vagy zöldben hajtottuk-e át a kereszteződésen. Mert ugye, ha közvetlenül mögöttünk is jött autó, akkor bizonyára zöldben haladtunk át. Rögzítsünk fotókkal mindent, amit csak tudunk. A sérült autókat, a mellettünk és mögöttünk álló autók helyzetét, a baleset szűkebb és tágabb környezetét. Ne csak nagyobb baleset esetén legyünk alaposak, mert egy parkolóban történt ütközés után is vita alakulhat ki, hogy ki tolatott egy megkezdett beálláshoz a parkolóban, és ki nem vette ezt észre, és hajtott neki a másiknak. Mert, ha nincs is a képen látható üres parkolóhely az autó körül, hamar kiderül, hogy ki nem mondott igazat. Vitára okot adó helyzetek sora alakul ki a hétköznapokban, baleseti helyzetben nem is biztos, hogy emlékszünk bármire, ezért fotózzunk le mindent mobiltelefonnal. Ha a másik fél idő előtt hajt el a helyszínről, távolodását is lefotózhatjuk.

Miután készen vannak a fotók, már arrébb állhatunk, hogy a forgalmat ne akadályozzuk tovább. A baleseti bejelentőn kötelező megadni a biztosítók, a személyek és a járművek adatait, de nincs jogszabályi előírás arra, hogy bárkinek el kellene vállalnia a felelősséget ott a helyszínen (és mint feljebb írtuk, ha el is ismeri az egyik fél, később azt lehetősége van visszavonni). A kárrendezés során a biztosító szakemberei jogszabályi felhatalmazás alapján fogják eldönteni, hogy ki a felelős a balesetért, függetlenül attól, hogy nyilatkoztunk-e vagy sem.) Azt kell leírnunk röviden, hogy mi történt, vázlatszerűen le kell rajzolnunk a helyszínt (út, utca neve, kereszteződés, járműveket helyzetét stb.), és karikázással be kell jelölni az autón lévő sérüléseket. A biztosító a kárbejelentés során a megkapott rajzokat, képeket, leírásokat átnézi, ha kell ellenőrzi, hogy milyen lámpák, táblák, gyalogátkelő stb. vannak a baleset helyszínén.

Ha segítségre van szükséged, töltsd ki konzultációs lapunkat, és hamarosan keresni fog szakértőnk!