top of page

KGFB kárrendezés fontos tudnivalói

  • Szerző képe: Mindenem a Családom
    Mindenem a Családom
  • ápr. 13.
  • 4 perc olvasás

Káresemény esetén a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításnál a károkozó 5 munkanapon belül (a saját biztosítójánál), a károsult pedig 30 napon belül (a károkozó biztosítójánál) köteles bejelenteni a kárt. De, hogyan járjunk el pontosan a baleset utáni percekben, napokban?


Lila autó, aminek betört a szélvédője. Zöld növények a háttérben. Az atmoszféra feszült.

A bejelentésre vonatkozó határidőket be kell tartanunk, akármelyik biztosítónál van a saját kötelező felelősség-biztosításunk, és akár melyik biztosítónál van a balesetben érintett másik jármű biztosítása. A késedelmes bejelentés jogkövetkezményei, a baleset és a bejelentés közötti időszakra nem alkalmazható a biztosítóval szemben, kivéve, ha önhibánkon kívül mulasztjuk el a határidőket (pl. kórházi kezelés). A határidő be nem tartása esetén bizonyítási kötelezettségünk van (pl. kórházi zárójelentés). Ha külföldön történik a baleset, akkor a hazaérkezés időpontjától kell számítani ezeket a napokat.

 

A károsodott gépjármű állapotán kizárólag a szükséges mértékben változtathatunk kárigényünk az elbírálásig. Pl. ha a gépjármű működőképes állapotú a baleset után, de a biztonságos közlekedéshez a szükséges a gumiabroncsok vagy a szélvédő megjavíttatása, akkor ezt megjavíttathatjuk, de mindenképpen készítsünk fotókat a sérült részekről, tárgyakról. És mindenképpen kérjünk számlát a javíttatásról, amin szerepel a nevünk (a családból annak a neve akinek a nevére kötöttük a biztosítást), lakcímünk és az autó rendszáma. Ha olyan alkatrész sérült meg, ami életszerűen megtartható, azt mindenképpen kérjük el a szervizben. Természetesen nem szükséges az összetört szélvédő megtartása, de egy szállítható méretű sérült alkatrészt tartsunk meg mindaddig, amíg a kárrendezés be nem fejeződik.

 

Pl. egy ütközéses baleset után az autós gyerekülés többé nem használható biztonságosan, mert olyan rejtett szakadások keletkezhettek a varrásokban, amik egy később esetlegesen bekövetkező balesetben fognak teljesen elszakadni, és nem védik majd meg gyermekünket. Az ilyen láthatatlan gyerekülés-károsodásokat a biztosítók elismerik, és a kárrendezésnél ki is fizetik számunkra a gyerekülés értékét (természetesen csak akkor, ha gyermek is az autóban volt az baleset során), de ehhez a kártérítés előtt le kell adnunk a kárrendezést kifizető biztosítónak a gyerekülést. Ez nem csak a kárrendezés anyagi tisztasága miatt fontos, hanem hogy valóban ne használhassa többet senki, az esetleg már veszélyesség vált gyerekülés. Ezt mindenképpen be kell tartanunk, mert egy rejtett cérnameggyengülés már egy kisebb ütközés során is veszélybe sodorhatja gyermekünket.


Mosolygó kisgyerek ül biztonságosan bekötve egy autós gyerekülésben. Világos háttér, napsütés.

Visszatérve a kárrendezés előtti feltétlenül szükséges javíttatásokhoz. Az autó (vagyontárgy) állapotán nem szabad a szükségesnél nagyobb mértékben változtatni, mert a megengedettnél nagyobb változtatás a biztosító fizetési kötelezettségét vonhatja maga után, mert a biztosító kárszakértője nem tudja megállapítani a valós kárt, ami kizárólag az adott baleset következménye.

A teljes javításra csak akkor van lehetőségünk jogszerűen, ha a biztosító a szerződésben meghatározott határidőn belül a biztosító hibájából nem végezte el a kárfelmérést. Azonban, ebben az esetben is meg kell őriznünk a szerződésben meghatározott időpontig a kiselejtezett alkatrészeket, berendezéseket (változatlan állapotban).

 

A kárkifizetés formái

 

Dokumentum alapú kárrendezés, illetve egyezségkötés: ha a biztosító útmutatásai szerint elkészített fotók és dokumentumok alapján a károsodás pontos mértéke (kártérítés összeg) megállapítható, illetve ha a kártérítési igény is jogos, akkor ezen összeggel kifizetési ajánlatot ad a biztosító. A felajánlott összeg elfogadása (írásban vagy telefonon szóban) esetén, a biztosító kifizeti a kártérítési összeget. De egyezségkötésre vonatkozó igényét is közölheti a kárügyben illetékes kárszakértővel is a szemle során (ha volt), vagy telefonos ügyfélszolgálatunkkal. Ilyenkor is írásban vagy telefonon szóban el kell foganunk a egyezséges összeget.

Számlás kárrendezés: ha a fenti megegyezés nem jött létre, a kártérítési összeg kifizetése a károsult (biztosított) nevére kiállított javítási (helyreállítási) számla alapján történik, ha a javítás a kárfelvételi jegyzőkönyvben rögzített helyreállítási módnak megfelel. A jármű helyreállítását javítás közben, és utána is ellenőrizheti a biztosító.


Hitelleveles kárrendezés: a biztosítót terhelő javítási költséggel, a biztosító és a megjelölt szerződött autójavító közvetlenül számol el egymással. A jármű helyreállítását követően a tulajdonos/biztosítottnak csak az önrészest, az avulást, saját megrendelést stb. kell megfizetnie a javító részére.

Kárrendezés totálkár esetén: a kárunk két összegből áll össze totálkár esetén: a biztosítótól kapott összeg + a roncs értéke (adás-vételi szerződéssel). A biztosító megállapítja a balesetkori (káridőponti) gépjárműértéket (eurotax), és ebből kivonja a járműroncs értékét. Ezt az összeget fizeti ki részünkre a biztosító. A roncs értékesítéséhez pedig kapunk segítséget a kárrendezést intéző autószerviztől, de magunk is eladhatjuk, illetve akár meg is tarthatjuk a roncsot, ha szeretnénk. Azt fontos megérteni, hogy totálkár esetén ebből a két összegből együtt térül meg a kárunk, mert egy autó bármennyire is összetörik a balesetben, a roncsnak van értéke. Lehet, hogy nagyon alacsony ez a roncsérték, akkor viszont magasabb a biztosítótól érkező összeg. A roncs szinte mindig eladható, és a biztosítók természetesen nem őrzik a roncsokat, és az értékesítésükkel sem foglalkoznak. Erre megvannak a megfelelő szerződéses alvállalkozó szakemberek, akik a roncs újjáépítésével, alkatrészként felhasználásával, vagy végleges megsemmisítésével foglalkoznak.



Ha pedig úgy döntünk, hogy megtartjuk a roncsot, minden jogunk meg van ahhoz, hogy megjavíttassuk az autót, részben a biztosítótól kapott összegből, részben saját pénzünkből. De avval is tisztában kell lennünk, hogy gazdasági totálkár esetén a biztosító kárszakértője a sérülés mértéke és a javítási költség meghatározásakor azért döntött a gazdasági totálkárról, mert piaci alapon gazdaságosan nem javítható meg az autó olyan összegből, mint amit a javítás után érni fog. Így tehát egyéni mérlegelés az, hogy költünk-e, és ha igen akkor mennyit költünk az összetört autónkra.

 

Ha segítségre van szükséged, töltsd ki konzultációs lapunkat, és hamarosan keresni fog szakértőnk!

 

bottom of page