top of page

Általános alap tudnivalók a Magyarországi nyugdíjszámításáról

  • Szerző képe: Mindenem a Családom
    Mindenem a Családom
  • júl. 21.
  • 2 perc olvasás
Idős pár biciklizik egy erdei ösvényen, mosolyognak. A férfi piros pulóvert, a nő lila pulóvert visel. Napfény szűrődik át a lombokon.

Hogyan számítják ki a nyugdíjat Magyarországon? Mitől függ, hogy mekkora állami nyugdíjat fogsz kapni? Amikor nyugdíjas éveinkről beszélünk, sokan úgy gondolják: „Ha ledolgoztam a magamét, majd a nyugdíj jön magától.” A valóság azonban ennél sokkal bonyolultabb. A magyar állami nyugdíjrendszer pontos szabályok szerint működik, és a várható nyugdíjadat alapvetően három tényező határozza meg.

 

1. A szolgálati idő hossza (ledolgozott évek száma)

 

Az az időszak, amit hivatalosan (bejelentve) dolgoztál, és ami után nyugdíjjárulékot fizettek utánad vagy fizettél magad után. Minél hosszabb a szolgálati idő, annál magasabb a nyugdíj százalékos mértéke. A szolgálati időbe beleszámítják:

– a munkaviszonyban eltöltött idő,

– GYES, GYED, GYET időszaka,

– sorkatonai szolgálat idejét,

– munkanélküli ellátás ideje (bizonyos feltételekkel),

– egyéni vállalkozói vagy megbízásos jogviszony is, ha járulékfizetéssel járt.

 

2. A kereset (jövedelem), amely után nyugdíjjárulékot fizettek

 

A nyugdíj alapját képező kereset nemcsak a bruttó fizetés, hanem annak az évek során újraszámolt, valorizált (az inflációval és átlagkereset-növekedéssel korrigált) összege. Az állam az 1988. utáni éveket veszi figyelembe a számításnál. Tehát, ami befolyásolja a nyugdíj összegét:

– mennyit kerestél hivatalosan, ebből mennyi volt a bejelentett (adózott, járulékolt) jövedelem,

– hány évig, és mekkora volt a kereset. 


Érmékkel megrakott halmok növekvő méretben, amelyekből növények nőnek ki. Két papírfigura áll a legnagyobb halmon. Napfényes háttér.

Tehát nem az számít, hogy a nyugdíjat megelőző években mennyi volt a kereset, hanem a teljes, járulékfizetéssel munkában töltött évek száma alapján számítják ki a nyugdíjat. Ebből egyenesen következik, hogy ha 35-40 év munkában töltött év alatt kevés ideig fizettél vagy fizettek utánad nyugdíjjárulékot, akkor már érdemben nem befolyásolja majd a nyugdíj összegét, ha néhány évig magas jövedelemmel vagy bejelentve közvetlenül a nyugdíj előtt.

 

3. A nyugdíjba vonulás időpontja és a nyugdíjkorhatár

 

A nyugdíj összegét az is befolyásolja, hogy mikor vonulsz nyugdíjba: ha előbb mész el, kevesebb lesz. Ha betöltötted a hivatalos nyugdíjkorhatárt – amely 2025-ben 65 év mindenki számára, akkor teljes öregségi nyugdíjra vagy jogosult. Ehhez azonban legalább 20 év szolgálati idő kell, azaz minimum 20 év nyugdíjjárulék fizetési, munkában töltött idő. Ha valaki nem éri el a minimális szolgálati időt, nem jár neki állami nyugdíj, csak segély jellegű juttatásra számíthat.


Két kéz tart és véd egy idős párt ábrázoló fehér sziluettet, rózsaszín háttér előtt. Az ölelés védelmet és gondoskodást sugall.

Fontos tudni


– A „Nők 40” kedvezmény továbbra is elérhető, ha legalább 40 év jogosultsági idővel rendelkezik a kérelmező nő. Ennek feltételei néhány pontban eltérnek az öregségi nyugdíj szabályaitól, a szoláglati idő beszámításánál.

– A minimálnyugdíj összege hosszú ideje nem változott (2025-ben is csak 28.500 Ft).

– A magyar állami nyugdíjrendszer felosztó-kirovó elven működik – vagyis a mai aktív dolgozók fizetik be a mai nyugdíjasok járandóságát. Ez demográfiai kockázatokat hordoz, mert az elöregedő társadalomban egyre kevesebb aktív dolgozóra több nyugdíjas jut.

– Az állami nyugdíj jó alap, de önmagában nem biztosítja a korábbi életszínvonal fenntartását. A nyugdíjaskori jövedelemkiesés akár 30-50% is lehet. Ezért egyre többen választják kiegészítő megoldásként a nyugdíjbiztosítást, az önkéntes nyugdíjpénztárat és a nyugdíj előtakarékossági számlát (NYESZ).

 

Ha segítségre van szükséged, töltsd ki konzultációs lapunkat, és hamarosan keresni fog szakértőnk!

bottom of page